Na akkor most elmagyarázom nektek, miből is áll a stower munkája. Akit ez nem nagyon érdekel, nyugodtan skippelje a postot, de szerintem a továbbiak megértését segíti, ha elolvassátok. Ígérem, rövid lesz, és igyekszem a lényegre szabadkozva, emészthetően leírni. Nem kell félni, nem fog fájni. Az egynapos training helyett 10 perc alatt kiképezlek titeket profi stowernek.

Először tisztázzuk mi is az Amazon. Bármennyire is szeretné veletek elhitetni Jeff Bezos (ez az ember itt balra, az Amazon alapítója és vezetője), hogy az Amazon egy tech-cég, valójában nem más, mint egy francos webshop, egy online bolt. Csak egy kicsit nagyobb, mint a legtöbb ilyen cég. Az Amazon márka ugyanis a világ 8. legértekesebb márkája. Mint minden kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásnak, az Amazonnak is létfontosságú, hogy a készleteiről a lehető legpontosabb realtime nyilvántartása legyen, azaz bármelyik pillanatban meg tudja mondani bármelyik darab áruról, hogy az éppen hol tartózkodik. Éppen ezért minden egyes árut, minden egyes szállítóeszközt, és minden egyes tárolóhelyet (beleértve a drope zone-okat, mint ideiglenes tárolóhelyeket) és - szimpatikus vagy nem - minden egyes dolgozóját egyedi azonosítóval címkézi. Innentől már egyszerű, mert a számítógépes nyilvántartása azt tudja megmondani, hogy milyen azonosítójú terméke milyen azonosítójú tárolóhelyen vagy szállítóeszközön tartózkodik éppen, és azt milyen azonosítójú dolgozó kezelte vagy kezeli éppen. Minden azonosító le van fordítva egy vonalkódra, hiszen ezeket lehet gyorsan, könnyen, tévedésmentesen leolvasni scannerrel. A vonalkódok mindenhol ott vannak: minden egyes árun, minden tárolóhelyen, minden szállítóeszközön és minden dolgozón, a nyakában lévő belépőkártyán. Tehát amikor egy stower látszólag össze-vissza scannelget, akkor valójában a számítógépes rendszerrel közli, hogy melyik terméket, melyik szállítóeszközből melyik tárolóhelyre helyezte el. Nem mellesleg a rendszerben az is rögzítésre kerül, hogy a terméket ki helyezte el az adott tárolóban, amiből nem csak a hiba felelőse állapítható meg egyértelműen, de pofonegyszerűen lehet mérni a dolgozók teljesítményét. (ezekről később lesz még szó)

Ennyi az egész? gondolhatnátok, ez nem túl bonyolult dolog. Nem egy agysebészet,  nem atomfizika, nem rocket science (és még tudok egy csomó ilyet), ahogy volt főnöknőm mondaná. Nos a dolgunkat az Amazon által meghatározott szabályok nehezítik. A legfontosabb korlátozás, hogy minden tárolófajtába csak meghatározott számú áru kerülhet be. A meghatározott számú alatt azonban nem azt kell érteni, hogy mondjuk hány plazma TV, hanem azt, hogy hányféle vonalkódú árú kerülhet bele. Például egy polcra fel lehet tenni tetszőleges számú, de azonos vonalkódú legót - ennek nyilván csak a polc fizikai befogadóképessége szab határt -, és még 4 különböző vonalkódú termékből tetszőleges darabszámút (megint csak, amennyi fizikailag felfér), de ahogy az hatodik vonalkódot megpróbálnám betenni, a rendszer nem engedi. Virtuálisan ekkor ugyanis már "tele" van a polc még akkor is, ha egyébként fizikailag még rengeteg hely van rajta. A különböző fajta tarolóhelyekre különböző számú vonalkód elhelyezése engedélyezett. Polcra 5 vonalkód, raklapra 3, az úgynevezett francia polcra 9, és van, ahová csak 1. Ha ugyanazon vonalkódú árúból egyszerre sok érkezik, akkor azokat nagyobb bin-ekbe teszik. Ezek lehetnek duble, triple és 5bin (ezek 2,3 illetve 5 raklapot jelentenek egymás mögött) és az úgynevezett chimney bin, ami - nevéből ki lehet találni - 5 raklap egymás felett. Elvileg van 10bin is, ami valójában két 5bin egymás mellett, de én még erre nem láttam példát.

Ezen kívül van még négy szabály, amiknek a betartására egyébként is figyel a számítógép: az egyik, hogy azonos gyártótól nem kerülhet egy rekeszbe két különböző vonalkódú termék, illetve, hogy egymás mellett és egymás alatt/fölött levő rekeszbe nem kerülhet azonos vonalkódú termék. Ez a két szabály a pickerek tévedéseit hivatott megakadályozni. A harmadik, hogy grocery, high value termék és az úgynevezett hardline (azaz minden más, beleértve a peet food-ot) nem kerülhet egy rekeszbe. A negyedik szabály a termékek súlyával van összefüggésben, és két vonzata van. Egyrészt az egyes tárolóhelyeknek van egy megadott teherbírása, amit nekünk tudnunk kell, és figyelni rá, ezt a számítógép - ki tudja, miért - nem figyeli. Fontosabb azonban - és ezt már a számítógép figyeli -, hogy bizonyos súly felett nem helyezhetünk el terméket a legalsó és a legfelső polcon. Ennek pedig az az oka, hogy sem mi, sem az árut leszedő picker ne szenvedjünk sérülést miközben a dögnehéz árut erőlködve föl/le küzdjük a felső polcról, vagy próbáljuk le/fel küzdeni az alsó polcról/ra. (Emlékeztek: safety oktatás, az áru felemelése guggolva, nem lehajolva)

Összefoglalva a stower dolga tehát az, hogy mindezen szabályok figyelembevételével megtalálja azt a tárolóhelyet, amelybe a rá bízott árú mind virtuálisan, mind fizikailag befér. Mindenesetre nem árt, ha jó vagy tetrisben. És akkor még nem is beszéltünk a stowe etikettről, ami röviden azt takarja, hogy az árukat úgy kell elhelyezni, hogy azok egyrészt ne károsodjanak, másrészt anélkül ki lehessen venni bármelyik árut, hogy a többi, rekeszben lévő áruhoz hozzányúlj. Ezek után remélem világos is lett mindenkinek, hogy a 100%- os felvételi teszteredménnyel miért stowernek osztottak be, Zsolti meg miért lett csomagoló.

És akkor a post végén adnék néhány jó tanácsot az Amazonnak a training-programjukkal kapcsolatosan. Tök ingyen.

1. A trainer az egy szakma. Ez nem olyan, mint a foci, hogy mindenki ért hozzá. Ja meg a reklám, ahhoz is mindenki ért.

2. Folyamatot kell oktatni, nem pedig a folyamat részeit tetszőleges sorrendben, aztán a nebuló rakja össze magának.

3. Az okok sokszor fontosabbak, mint a szabályok.

4. Eszközhasználatot kellene oktatni, nem pedig azt, hogy milyen sorrendben kell nyomogatni a gombokat, meg scannelgetni. (itt most kifejezetten a kéziscanner használatára gondolok)

5. Handout. Bármennyire óvodásnak tűnik is, a training elején osszanak ki egy sima kétoldalas A4-et, a következő témákkal: 1. Térkép az épületről. 2. Tárolók fajtája, elhelyezkedése, tárolókban elhelyezhető vonalkódok száma. 3. Gun használata. Ha a leendő dolgozóknak csak a fele elolvassa, már megérte még akkor is, ha aztán rögtön a kukában landol.

Na ennyi. Kész befejeztem, nem untatlak tovább titeket ezekkel, de tényleg úgy gondoltam, hogy legalább ennyit érdemes tudnotok, hogy a későbbiek érthetőek legyenek. A következő posttól pedig folytatom a melós mindennapjaim bemutatását.