Sokan gondolják az Amazonról, hogy egy tech-cég, ezért nyilván a logisztikai központjai is mindenféle csúcstechnológiával vannak felszerelve és nagy fokú gépesítettség jellemzi. Nos ők tévednek. Profi szervezettség van, de a munkák többségét emberek végzik. A sajtóban persze gyakorta lehet olvasni az Amazon legújabb fejlesztéseiről, amiktől a fejünkben az Amazon márkája és az innováció fogalma összekapcsolódik.

Kérdeztétek, hogy az Amazon raktárai mennyire gépesítettek. Én úgy mentem oda dolgozni, hogy konkrét információim nem, csak elképzeléseim voltak, de az ott látottak eléggé megleptek. A fejemben az Amazon egy nagyon fejlett vállalatként élt, ezért úgy gondoltam, hogy a raktáraiban is érvényesül mindez egy nagyfokú gépesítettségben. Ehhez képest semmivel sem nagyobb fokú robotizálást és automatizálást tapasztaltam, mint bármelyik korábbi magyarországi raktárban, ahol jártam. A korábbi posztokból már megtudhattátok, hogy mi emberek hoztuk, vittük a termékeket, emberek tették be és vették ki a polcokról az árukat, emberek csomagolták azokat. Az ég világon semmilyen high-tech megoldást nem láttam a raktárban, az alkalmazott technológiák mind már több éve ismertek. Ez persze csak erre a swansea-i raktárra igaz, más nagy britanniai raktárakban ettől eltérő is lehet a gyakorlat, az interneten fellelhető képek és egyéb anyagok kapcsán pedig biztosra vehető, hogy vannak olyan Amazon raktárak, ahol egészen más módszerrel és technológiák segítségével történik a be- és kitárolás. Biztosan sokan láttátok azokat a képeket és videókat, amelyeken lapos sárga Kiva robotok szállították a termékeket tartalmazó polcokat a csomagolóhoz. Na én ilyenekkel nem találkoztam. Ennek persze csak örülhetek, mert egy ilyen raktárba nyilván nem vettek volna fel melózni, hiszen nincs is szükség (annyi) emberi munkaerőre.

A másik, amit mindig szoktak kérdezni az ismerősök, hogy láttam-e az Amazon drónokat, amikről éppen akkor kezdtek felröppenni (értitek, felröppenni) az első hírek, amikor én ott dolgoztam.

Nos erre semmi esélyem nem volt, hiszen az Amazon Prime Air nevű szolgáltatást először nyilván az USA-ban kezdik el tesztelni, és ott sem élesben. Nemrég láttam a hírt, hogy az amerikai Légügyi Hatóság (FAA) megadta az engedélyt arra, hogy teszteljék ezt az eszközt, amivel akár 30 percre rövidíthetik bizonyos esetekben a termék kiszállítását a megrendelésétől számítva. Az Amazon UK is erősen készül a szolgáltatás tesztelésére és bevezetésére. Attól azonban nem kell tartanunk, hogy jövőre már Amazon szállító drónok lepik el az eget, hiszen még Jeff Bezos szerint is 4-5 évbe telik, mire az Amazon Prime Air szolgáltatás megvalósulhat.

Folytatva azon Amazon érdekességek sorát, amikkel NEM találkoztam kint, megemlíteném az Amazonnak azt elképzelését, hogy bizonyos termékeket még azelőtt kiszállítanának abba a körzetbe, ahol számításaik szerint megrendelik majd őket, mielőtt azt ténylegesen megvették volna. Említettem már egy korábbi posztomban, hogy abból az óriási adathimalájából, amin az Amazon ül, csak algoritmus és számítási kapacitás kérdése, hogy egészen pontosan meg tudják becsülni, ki, mikor, hol és mit fog rendelni.

Ahogy a megrendelés előtti kiszállítással, úgy a 3D nyomtatott termékekkel sem találkoztam. Miért is találkoztam volna? Szintén tavaly (bár már csak hazaérkezésem után) jelentette be az Amazon, hogy elindítja a 3D boltját, ahol bizonyos termékeket úgy vásárolhatnak meg a fogyasztók, hogy annak méretét és színét (persze csak bizonyos határok között) szabadon változtathatják. Ezt még megfejelte azzal, hogy a nyomtatókat teherautókra rakta, így a kiszállítás sokkal gyorsabban megtörténhet, hiszen a 3D nyomtatás az alatt történik, amíg a teherautó a megadott szállítási cím felé halad.

Ha már itt tartunk említsük meg a szintén nem régen bejelentett Amazon megrendelőgombot, hivatalos nevén Amazon Dash Button-t. Nyilván sokan oltári hülyeségnek tartják és a konzumidiotizmus egyik legújabb jeleként értékelik, amiben van is valami, de nem nehéz elképzelni és elhinni, hogy ez az innováció valóban eredményezheti a vásárlások növekedését a jóléti társadalmakban.

A Kindleről már nem is írnék nektek, mert arról már nyilván mindenki hallott, és a Fire Phonet is csak azért említem, mert azt is éppen akkor vezették be, amikor én ott voltam. Elég nagy izgatottság volt a vezetőség részéről a raktárban, ami érthető, hiszen az Amazon először dobott piacra okostelefont. A melósok persze nem nagyon izgatták magukat a termék miatt, pedig a raktár vezetője néhány készüléket ki is sorsolt a dolgozók között, hogy nagyobb legyen a bevonódás. Bár a telefon ugyanazt a logikát követte, mint a Kindle, azaz alapvetően a rajta, általa megvehető tartalmakból akart pénzt csinálni az Amazon, számomra már akkor sem tűnt életképes elképzelésnek, habár ezt akkor leginkább minden racionális indok nélkül, pusztán csak a megérzéseimre hagyatkozva gondoltam. Nem is kellett sokat várni, tavaly októberben már lehetett tudni, hogy orbitális nagy bukta lett a Fire Phone, az Amazon óriási veszteségeket jelentett be az utolsó negyedévre és elkezdte gyakorlatilag ingyen kiszórni a készülékeket.

Amit pedig végképp nem tudok másnak nézni, mint Jeff Bezos személyes hobbijának eredményének, az az Amazon Echo. Csodálkoznék, ha komolyabb sikereket érne el az eszköz. Persze, ha nagyon akarom, akkor látok kapcsolódásokat az Amazon tevékenységével, mint például a bevásárlólista vagy a zenelejátszás, hiszen innentől már csak egy lépés eljutni a vásárlásig, de az eszköz akkor is inkább egy olyan játékszernek tűnik, amin Jeff kiélhette a kütyügyártó szenvedélyét. Nem lepődnék meg, ha ezen szenvedély kielégítése már a Fire Phone elkészültében is szerepet játszott volna.

Szóval a teljesség igénye nélkül ezek azok az Amazon fejlesztések (vagy az Amazonban használt fejlesztések), amikkel NEM találkoztam kinti melós évem alatt.