2. A következő a produktivity (fordítsuk ezt termelékenységnek) mutató. Ahogy írtam korábban, minden egyes tranzakciónk rögzítésre kerül a számítógépen, amiből aztán egyebek mellett könnyen megállapítható, hogy az adott melós mennyit dolgozott. Minden munkafolyamatra úgynevezett targetet határoznak meg, amit UPH-ban fejeznek ki, azaz unit per hour-ban. A kezelt áru mennyisége kinyerhető a számítógépből, azt meg percre pontosan megmondja a blokkolóóra, hogy mennyit dolgoztál. Természetesen más a target, ha a sortable és ha a non-sort részlegen dolgozol, vagy éppen a PickTowerben. Akkor is más, ha raklapos áruval dolgozol, vagy ha kiskocsival. Szóval ki van ez találva rendesen. Már az Induction Day-en elmondták, hogy nem várják el, hogy rögtön mindenki teljesítse a targetet. Ez mondjuk megnyugtatott. Nagyon kedvesek. Ellenben elvárják, hogy folyamatos javulást lássanak a teljesítményünkben, ami legfeljebb öt hét alatt eléri a targetet, és aztán természetesen folyamatosan azon felül marad. A mi targetünkről azt tudom mondani, hogy teljesíthető, de ehhez azért folyamatosan dolgozni kell. Nem igazán fér bele, hogy az ember megálljon beszélgetni 10-20 percekre. Ezért van az, hogy ha a stowert valami olyan munkára küldik, amit a számítógép nem regisztrál, akkor "kiveszik" a target nyomás alól azzal, hogy "task"-ra teszik a rendszerben. Ilyen task például a transport (például azt a feladatot kapja, hogy a raklapokat békával csak vigye el a villástargoncákhoz, hogy azok bepakolhassák  a tartalékba) vagy a takarítás, de egyébként a consolidator feladat is. Ilyenkor az az idő, amíg a melós task-on van, nem számít bele productivity számításához alkalmazott periódusba.

3. Legvégül nézzük a Quality, vagyis minőség mutatót. A térkép bemutatásánál már olvashattátok, hogy az épületen belül van egy olyan rész, ahol az ICQA-hez, azaz minőség ellenőrzéshez tartozó kollégák asztalai vannak. Persze az asztalaiknál ritkán ülnek, mert - többek között - az is a dolguk, hogy minden melós munkája minőségének megítélésében segítséget nyújtsanak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden melós, minden egyes tranzakcióját ellenőrzik. Dolgozónként szúrópróbaszerűen kiválasztott bizonyos számú tranzakciót ellenőriznek le. Na jó, de mit ellenőriznek? Alapvetően azt, hogy a virtuális és a fizikai "stowing" adatai egybeesnek-e. Azaz azt, hogy oda, azt és annyit pakoltál-e be fizikailag, ahová, amit és amennyit virtuálisan. Mik lehetnek a hibák? Betettél egy rekeszbe valamit fizikailag, de virtuálisan véletlenül a mellette lévőbe raktad (azaz azt scannelted be). Vagy betettél egy rekeszbe 17 darab CD-t fizikai valójában, de aztán virtuálisan csak 16-ot (azaz 16-ot ütöttél be a gun billentyűzetén). Ezeknek a hibáknak az elkövetéséhez nem kell feltétlenül értelmi fogyatékosnak lenni. A meló sokszor elég monoton, de közben nagyon kell(ene) figyelni is. Szóval egy tízórás műszak végefelé elég könnyű egy ilyenbe belefutni még akkor is, ha egyébként próbálsz nagyon odafigyelni.

Amennyiben túl sokat hibázol vagy 100% alatt teljesíted a targetet, akkor következik az úgynevezett "Supportive Conversation", azaz a támogató elbeszélgetés, magyarul a lebaszás. Ha 100% felett teljesítesz és nincs sok hibád, akkor kapod a "Verbal Positive" minősítés, azaz a szóbeli dicséretet (persze írásban), ha pedig a területeden belekerülsz a legjobb 5%-ba, akkor a "Written positive" minősítés jár, azaz az írásbeli dicséret. Ettől persze nem kapsz több pénzt, ennek majd csak akkor lesz jelentősége, amikor a karácsonyi topszezon után elkezdik kirúgni az embereket.

Ha erre a három dologra, mutatóra figyelsz, akkor jó eséllyel abban a kiváltságban és megtiszteltetésben lehet részed, hogy tartósan az Amazon-nál dolgozhatsz.