Mindenkinek vannak tervei. Zsoltinak több is volt. Csak neki naponta új. És mindegyik világmegváltó, vagy ha az nem, legalább olyan, amivel zsírosra keresheti magát.

Akik már az elejétől kezdve követik melós létem mindennapjait itt a blogon, tudják, kicsoda Zsolti. Akik csak most kapcsolódnak be, azoknak mondom, hogy bár én vele ott kint találkoztam először, különös személyisége révén olyan speciális részéve vált walesi kalandjaimnak, ami kimondottan érdekessé és élvezetessé tette az ott-tartózkodásomat. Az alant olvasható posztban leírtak szerintem mindezt jól példázzák. Zsolt saját bevallása szerint életében már többször volt gazdag, de aztán mindig olyan gyorsan elköltötte a pénzt, mint a kormány a nyugdíjvagyont. Jelenleg egy Isten háta mögött lévő falu egyetlen kúriájában lakik, amire ugyan már egy kisebb vagyont ráköltött, de momentán tökéletesen eladhatatlan, tehát értéktelen. Zsolti 40 éves, de Magyarországon még soha nem dolgozott állásban, mindig valamilyen seftelős üzletből tartotta fent magát. Ennek megfelelően a wales-i tervei is ilyesmik voltak.

Megjött az ihlet

Már megérkezésének estéjén előállt a terveivel. A kölcsönös bemutatkozás után megkérdezte, hogy én mit akarok itt magammal kezdeni, majd közölte, hogy neki tervei vannak. Mint kiderült otthon egészen nyár végéig piacozással foglalkozott, ami azt jelentette, hogy egy kisbusznyi áruval járta az ország piacait, zsibvásárjait és árulta olcsón a cuccokat, amiket valahol máshol még olcsóbban megvett. Állította például, hogy ő egy ezresnél többet farmernadrágra még nem költött. De a remekül prosperáló biznisznek véget vetett a technika gonosz patás ördöge. A kisbusz elromlott, a javítási költség pedig kb. 300.000 Ft lett volna. Mondanom sem kell Zsoltinak erre nem volt pénze, úgyhogy kigondolta, hogy kijön Walesbe, karácsonyig megkeresi a javításhoz szükséges pénzt, aztán tipli haza. Közben - értsd abban az 5 napban, amit a kamionon töltött idefelé - megszállta az ihlet, és zseniális tervek fogantak meg a fejében.

Itt van a kutya elásva

A legelső az volt, hogy kutyákat fog kihozni a UK-be és itt baromi drágán eladja, majd visszafelé bútorokat visz. Csak, hogy a teherautó ne menjen üresen. Értitek. Mert én nem. Csak néztem zavarodottan, mint Jézus Krisztus apák napján. Először is fogalma nem volt, hogy milyen papírok kellenek a kutyák behozatalahoz. Egy olyan országba, ahol az állatokat jobban védik a törvények, mint a gyerekeket. Az az apróság, hogy más szállítóeszköz kell a kutyákhoz, mint a bútorokhoz, teljesen kimaradt a számításaiból.

Na arra viszont volt elképzelése, hogy kinek/hogyan fogja eladni. Bár ne lett volna! Ahogy említettem, Zsolti 2007-ben dolgozott már Walesben, valahol fent északon, amikor megismerkedett egy helyi figurával, aki kutyákkal foglalkozott. A terv az volt, hogy ezt a fickót keresi meg és neki fogja szállítani a kutyákat. A terv apró szépséghibája az volt, hogy Zsolti a pasinak sem a nevét, sem a telefonszámát nem tudta. Ugye nem gondoljátok, hogy ez egy percig is zavarta barátunkat. Emlékezett ugyanis egy falu nevére, ahol a kutyás kapcsolatának egy rokona volt a boltos. Szerinte innen ez sima ügy: el kell menni abba a faluba (alig 300 mérföld), meg kell keresni a boltot (mert nyilván egy ilyen helyen csak egy bolt van), a boltban a rokont (aki nyilván azóta is ugyanaz az ember) és meg kell tőle kérdezni a kutyás ember nevét és telefonszámát (aki már 6 évvel ezelőtt is több mint 60 éves volt, jó esetben még most is életben van). Ez a terv Zsoltit több hétig masszívan foglalkoztatta. Amikor megvettem a kocsit, rögtön elő is állt a kérésével, hogy én vigyem el abba a faluba, minden költségemet állja. Biztos megértitek, nem álltam kötélnek. A heti két szabadnapomból egyet nem akartam rááldozni egy nyilvánvalóan teljesen esélytelen vállalkozásra. Zsolti azért fűzögetett más - autóval rendelkező - magyarokat is, míg végül az egyik azzal a zseniális ötlettel állt elő, hogy nézzék meg legalább a Google street view-n, hogy mi a helyzet a faluban a bolttal. Amikor látták, hogy az a bolt már nem is létezik, Zsolti végre feladta a tervét. Mindenki nagy megkönnyebbülésére.

Aranybánya?

Zsoltival aztán ritkábban találkoztam, csak a reggeli és az esti fuvarok kapcsán a kocsiban tudott szórakoztatni újabb és újabb terveivel. Egyik este hazafelé például azzal jött nekem, hogy találkozott bent az Amazonban egy szudáni csávóval, akitől azt hallotta, hogy ott baromi olcsó az aranyékszer. A terv tehát az volt hogy kiutazik Szudánba, vesz egy csomó aranyékszert, felveszi őket, majd visszautazik és eladja UK-ben. Na ez volt az az terv, ahol támadásba lendültem. Az az ötletem támadt, hogy az irónia finom eszközével rávezetem Zsoltit tervének abszurd voltára. Felöltöttem a lehető legkomolyabb arcszerkezetemet és felvetettem neki, hogy ha kifizeti a szállás, utazás és ellátási költségeimet, akkor én kimegyek vele, hazafelé pedig annyi aranyékszert akaszthat rám, amennyit elbírok. Na ezzel láthatólag sikerült egy bazinagy csavarkulcsot hajítanom a fogaskerekek közé, mert Zsolti felém fordulva megállt a terv elbeszélésében és az arcomat fürkészve megpróbálta felmérni a felvetésem komolyságát. Én meg csak folytattam tovább, hogy sőt még a családot is viszem szívesen. Gondoljon bele, az már négy plusz ember, fejenként 10 kiló arany. Bár a lányom még csak nyolc éves, lehet, hogy ő csak 5 kiló aranyat bír el - szabadkoztam. Na itt már ő is levette, hogy csak ugratom, és közölte is, hogy hülye vagyok. Engem minden esetre elég jól elszórakoztatott.

Darabokra szedve

A következő nagy ötlet a kocsibiznisz volt. Zsolti fejébe vette, hogy óriási pénz lenne abban, ha használt Ford Mondeókat - abból is csak egy meghatározott évjáratot - vinne haza lábon, majd otthon eladná azokat alkatrésznek. Egyben eladni úgyis macera lenne, hiszen át kellene tetetni a kormányt, hogy normálisan el lehessen adni őket otthon, az meg kb. 250.000 Ft - mondja ő. A tervnek valóban volt reális alapja, mert a használt autók valóban olcsóbbak Nagy Britániában, mint Magyarországon. Ugyanazt a típust, évjáratot akár több százezer forinttal olcsóbban meg lehet venni. Főleg ha hajlandó vagy érte elmenni északra, mert ott még olcsóbbak. Aztán persze kiderült, hogy vagy nyolc kocsit kellene egyszerre megvennie és hazavinnie ahhoz, hogy megérje, amihez viszont már kamion kellene. Szóval ez a terv is kútba esett.

Szívás

Később Zsolti cigaretta bizniszből akart meggazdagodni. A cigi nagyon drága kint. Míg Magyarországon 1.000 Ft egy doboz cigi, kint kb 9 font, ami kb 3.400 forint. Ennyiért persze nem lehet feketén eladni, max 5 fontot, tehát kb 1.900 forintot lehet kapni dobozonként. Ez persze még így is szép pénz. Sok magyar és lengyel szerez azzal egy kis mellékest, hogy az alkalmankénti hazalátogatáskor az engedélyezett 50 doboz cigit vitték magukkal vissza a UK-be és adták el feketén. Ezzel kb. 45.000 forintot kerestek, amiből az oda-vissza repjegyük ki is jött. Na persze Zsolti nem ilyen kicsiben akart játszani. Nagyjából 250 karton, azaz 2.500 doboz cigit gondolt behozni az országba egyszerre, amit persze csak törvénytelen úton tehetett volna meg. A mexikói drogcsempészek leleményességét is megszégyenítő terv szerint a cigit vízhatlan csomagolásban, hajó után/alá kötve hozta volna be. És milyen praktikus, hogy Nagy Británia szigetország. Szerintem nem is kell részleteznem tovább, miért nem lett ebből sem semmi.

Mindblowing

Voltak aztán olyan tervei, amiket ő sem gondolt igazából komolyan, csak a közönség szórakoztatására vetette fel őket. Bár most így visszatekintve már ebben sem vagyok olyan biztos. Visszatérő ötlete volt például, hogy az Amazon raktárba kellene falbontással betörni és kitalicskázni egy halom értékes árut. A móka kedvéért olyan apróságokkal, mint az éjjel is látó kamerarendszer, a riasztóberendezés, a folyamatosan cirkáló biztonsági őrök nem is foglalkoztunk, a bűncselekmény elkövetésének morális oldaláról már nem is beszélve, hanem kifejezetten a falbontási technikákat jártuk körül. Azzal a ténnyel sem akartuk a tisztánlátásunkat összezavarni, hogy mivel a raktár 0-24-ben dolgozott, kizárt dolog lett volna, hogy találjunk olyan időrést, amikor a raktárban nincs senki. 

Az utolsó terv

Ilyen és ehhez hasonló elképzelések sorjáztak, minden nap egy új. Aztán Zsoltinak lett egy terve, ami eljutott kivitelezési fázisba. Egyik nap felhívott, hogy foglaljak neki repülőjegyet Magyarországra. Megelőzi az Amazont, és mielőtt kirúgnák, magától lép ki. Gyorsan felszámol mindent Swanseaben és az összegyűjtött pénzével visszamegy Magyarországra, hogy - megcsináltatva az autóját - folytassa a piacozást. Maga után hagyva egy kétéves hűségnyilatkozatot a 3 elnevezésű mobilszolgáltatónál és egy nagy bőröndöt nálam. Na ezt az egy tervet tényleg megvalósította.